|
Zusammenfassung: 1996-ban, a Harvard Egyetemen írt doktori disszertációként jelent meg először Daniel Jonah Goldhagen könyve, amely megjelenése óta jelentős vitákat váltott ki. Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar fordításra egészen máig várni kellett. A szerzőnek az volt a célja, hogy új megvilágításba helyezze a holokauszt történetét. Azokkal az elterjedt nézetekkel szállt vitába, melyek megpróbálták mérsékelni vagy eljelentékteleníteni az egyszerű németeknek a népirtásban való vétkességét. A szerző azt igyekszik cáfolni könyvében, hogy a német átlagember nem tudhatott a holokausztról, és a zsidók legyilkolásában csak az SS vett részt, nem pedig a rendőr, a Wehrmacht katona vagy az "egyszerű német". Kétségbe vonja azt is, hogy Hitler ítélet-végrehajtói mindent parancsra tettek, nem pedig "önként, kéjjel öltek", ahogy a magyarországi holokauszt egyik áldozata, a költő Radnóti Miklós fogalmazott. A szerző igyekszik bemutatni a németországi antiszemitizmus, illetve a zsidók kiirtására irányuló, ún. eliminációs gondolkodásmód nácik előtti előzményeit, az eliminációs programot és intézményeit, a rendőr zászlóaljakat, mint a népirtás eszközeit, a zsidók kényszermunkáját, a halálmeneteket, és számos példát is hoz a népirtásban résztvevő "egyszerű németek" tevékenységére. A szöveget - sajnos meglehetősen kisméretű és rossz minőségben reprodukált - fényképek és térképvázlatok kísérik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
|
